KOLOPI gyógyiszap kompressz |
|
Ismeretes, hogy a gyógyiszapok olyan, a természetben előforduló anyagok, melyek finom szemcsézettségűek, vízkötő és hőtároló képességük folytán alkalmasak forró gyöngyölegek készítésére, vagy hosszú ideig melegen maradó fürdők előállítására. Ezek a földszerű anyagok, melyeket összefoglaló néven a görög pelosz szóból gyűjtőnéven "peloidoknak" nevezünk. Keletkezésüknél fogva ezek különböző kémiai összetételűek, általában elmállott kőzetekből származnak, ásványi anyagokat tartalmaznak, gyakorlatilag túlnyomóan "ásványi (szervetlen) iszapoknak" nevezzük őket. Mások növényi maradványok korhadása útján keletkeznek, ezeket lelőhelyüknek megfelelően "lápoknak", anyaguk szerint "tőzegeknek", vagy túlnyomóan "növényi (szerves) iszapoknak" nevezzük. Az iszapok gyógyászati használhatóságának alapvető feltételeit fizikai tulajdonságai szabják meg elsősorban. Ezen alapult az iszapok már ókori adatok szerinti felhasználása is. A XIX. sz. és XX.században kiépültek az európai fürdőhelyek, az utóbbi évtizedekben pedig már tudományos kutatás folyik nemcsak az empirikus tapasztalatok összegezésére, hanem az iszapkezelések hatásmechanizmusának tisztázására is. Fontos fizikai tulajdonság az abszorpciós képesség, mely a test által kiválasztott anyagokat megköti, abszorbeálja és így a szekréciós folyamatokat megkönnyíti. Fontos az iszapok hőtartó vagy hőtároló képessége. A fürdéshez és begöngyöléshez használatos anyagok közül a víznek van a legnagyobb hőkapacitása, hőtároló képessége, mégis kisebb, mit a növényi peloidoké, a tőzegé, mert hővezető képessége nagyobb, és így gyorsabban veszíti el kalória tartalmát. Valamivel nagyobb a paraffin hőtároló képessége, tehát amikor az a cél, hogy a testet minél hosszabb ideig tartsuk egyenleges melegben, paraffint használunk. Általában olyan anyagokat használunk, amelyek hőjüket gyorsabban adják át a testnek, még akkor is, ha gyorsabban is hűlnek, mert a hőnek az idegvégződésekre és a bőr kémiai - immunológiai - hormonális működésére kifejtett ingerhatását akarjuk kihasználni, akkor ezek előnyösebben alkalmazhatóak. A sokoldalú indikációk közül a legkiterjedtebb alkalmazási terület a mozgásszervi betegségek heveny gyulladások utáni szakasza, a fájdalom, mozgás-korlátozottság, duzzanatok, akár arthritis, arthrosis, akár bursitis vagy tendovaginitis volt a betegség kezdete. Primer és secunder myalgiák, valamint neuralgiák is jól reagálnak az iszapkezelésekre, eredményes contracturák mobilizációja esetén is. Nőgyógyászati vonatkozásban minden gyulladásos folyamatban kontrandikált az iszapkezelés, ugyanez vonatkozik cardio és cerebrosclerosisoknál, hyperthirensisok, tumorok vagy cardinálisan decompenzált betegeknél. A Kolopi-iszap szemcseösszetétele:
A gyógyiszap szárazanyag összetétele %-ban:
A kolopi iszapkitermelő hely Szolnok megyében Tiszasüly község határában található. A Tisza-folyó a kitermelő helytől 3 km-re keletre folyik. A kitermelt iszap nem a jelenlegi folyóvíz üledéke, ami különösen fontos az iszap tisztasága szempontjából. Kolop-fürdő Budapesttől 130 km-re, Szolnoktól 30 km-re található. 1945 előtt Kolop fürdőhely volt, néhány fürdő és gazdasági épületből állt, egy gondosan ápolt part közepén. Ez a fürdőtelep 1890 körül alakult ki, amikor az akkor földbirtokos az állatai részére itatási célból kutat ásatott. A kút vizének igen erős, kénes szaga volt, de az állatok szívesen itták és - állítások szerint - ettől jobb kondícióban lettek, a betegségekre sem voltak érzékenyek. Híre menvén a víz gyógyító hatásának, a környékbeliek odajártak vízért, gyomorbántalmaik, hörghurutjaik gyógyítása érdekében. A forgalom úgy növekedett, hogy további kutat kellett ásatni. Ez az újabb kút szintén gyógyhatású vizet adott. Három méretben kapható!(A: 20x26cm, B: 13x40cm, C: 26x40cm) Egy csomag kompressz 8-10 kezelére elegendő, ami egy gyógykúrával egyenértékű! |
Az iszapkezelés általában kiegészítője a balneoterápiás kezelésnek, de gyakran önálló gyógyeljárásként is alkalmazzák, különösen ott, ahol gyógyvíz nincs.